Akarattal lemondani a megtorlásról és a visszavágásról az egy bölcs dolog. DE a megbocsátás felszabadító lelki állapotait erőltetni anélkül, hogy végigmennél egy őszinte belső folyamaton, mely teret ad a negatív érzéseknek is, nem más, mint érzelmi bántalmazás magaddal szemben. Ha sérelem ér minket, akkor belül egy részünk fáj. Ha úgy akarunk megbocsátani, hogy ezt a fájdalmat félretesszük anélkül, hogy átéreznénk, vele lennénk, meghallgatnánk mielőtt továbblépünk, akkor megerőszakoljuk magunkat.
A mély és őszinte megbocsátás átélése szerintem nem csak akarati döntés, hanem egy belső folyamat eredménye. Úgy is fogalmazhatnék, hogy átélni a megbocsátás felszabadító erejét a szívünk, lelkünk legmélyén döntésből nem, vagy csak nagyon korlátozottan lehet. Ez a fajta mély megbocsátás egy következmény és magától születik meg, miután lépésről lépésre végigmentél egy belső utazáson.
A megbocsátást legalább két különböző szinten tudom értelmezni:
1.) Akarat, bölcs döntés
Az akaratoddal eldöntöd, hogy lemondasz arról, hogy elégtételt vegyél, hogy te is bántod a másik embert. Ez egy nagyon bölcs döntés, ami hosszú távon megkönnyíti a te életedet is, és kiléphetsz a végtelen harcból. Ez adott helyzetben egy rendkívül nehéz lépés lehet, de a te érdekedben is hasznos. Ugyanakkor, ha csak ennyit teszel, könnyen lehet, hogy tovább marcangol a fájdalom. Van egy következő lépés is.
2. Felszabadító belső út:
Egy belső út, aminek a lépéseit nem lehet sem átugrani, sem erőltetni. Ide tartoznak a sértettség, a düh, a negatív gondolatok megélése, magunkon ellenállás nélkül történő átengedése. Ezután következik a sérült részeink meggyógyítása, megvigasztalása. Ezután, de csakis ezután!!! - az is elképzelhető, hogy bele tudsz helyezkedni a bántalmazó nézőpontjába és megérted, hogy a saját belső gyötrelme miatt tette azt, amit tett. Viszont, ha ezt ideje korán akarod legyömöszölni a torkodon, azzal megint csak szembemész a belső érzéseiddel.
Megsúgok neked egy titkot 🙂 Belső gyermek munka során egyes esetekben még az is előfordul, hogy képzeletben rettenetesen megtorlod mindazt, amit a bántó személytől elszenvedtél. Persze nem mindenkinek van erre szüksége, de, ha valaki ezt érzi, ott a helye. Miért??? - Azért, mert ez a mozzanat felszabadítja az esetleg elfojtott dühöt, haragot, igazságtalanság érzést, a bosszúvágyat és társait. Ha ezeken egy biztonságos terápiás térben keresztülmész, akkor a valóságban pont az ellenkezője fog történni. Ezekre a cselekedetekre már nem lesz szükséged és anélkül tudod elengedni a hozzá tapadó érzéseket és elfojtást, hogy megcselekednél bármi ártó dolgot. - A személyt, akit meg a terápia során "elintéztél" képzeletben újra összerakhatod, de most már egy neked biztonságos formában és körülmények között.
Ezek után a megbocsátás magától megszülethet
Ha ezeken a mérföldköveken keresztülmész, eljuthatsz egy olyan állapotba, ahol a megbocsátás magától megszületik. A sérült részeid begyógyulnak, de nem azért, mert elégtételt vettél, hanem azért, mert velük voltál, és megadtad nekik a figyelmet, és felszabadítottad őket.
A valóságban is elkövetett elégtételről és a bosszúról röviden: Akármennyire is úgy tűnhet egy felfokozott érzelmi állapotban, hogy ez segít, leginkább csak zűrzavarhoz, további háborúkhoz és végül akár bűntudathoz is vezethet.
Igényeid kifejezése, döntés a továbbiakról
Ugyanakkor, szerintem sokszor rendben van, ha a sérelmeidet kifejezed, de bölcs dolog ezt egy átgondolt, asszertív formában tenni, miután magadban már átdolgoztad a sértettség jó részét. Ekkor érdemes megfogalmazni a kéréseidet, igényeidet is a másik ember felé és döntést hoznod a kapcsolatotok további sorsáról. Ha nem várod meg az érzelmeid lecsendesedését mielőtt ezt megtennéd, akkor könnyen lehet, hogy csak nagyobb galibát okozol magadnak.
Összefoglalva ezt a néhány gondolatot a megbocsátásról
A megbocsátás szerintem legalább két részből áll. Az egyik, hogy eldöntöd, hogy felhagysz a „megtorlással”. A másik pedig, hogy keresztülmész azokon az érzelmi, gondolati folyamatokon, melyek természetesen megszületnek benned, ha hagyod. Ha átugrod ezt a lépést, akkor könnyen lehet, hogy a megbocsátás csak döntés marad, de belül továbbra is szenvedsz és marcangol a fájdalom. Ezt úgy is nevezhetném, hogy elfojtásból történő megbocsátás. Az elfojtott megbocsátásra használtam azt a kifejezést, hogy ez bántalmazás saját magaddal szemben. Miért? - Azért, mert azok az énrészeid, melyek gyötrődnek a sérüléstől törődést, gondoskodást igényelnek.
Ha te is átélted azt, hogy akarattal megbocsátottál valakinek, de ezen bölcs döntésed után is újra és újra visszatérnek a negatív érzések ezzel kapcsolatban, akkor keress nyugodtan elérhetőségeimen. Segítek neked végigmenni egy felszabadító folyamaton, ahol feloldhatod az ezzel kapcsolatos megrekedt belső terheidet.
Nagyon örülök bármilyen hozzászólásnak, véleménynek, megosztásnak is. Ezt pedig a Facebook oldalon megteheted.